Kiszámolók, kiolvasók

Angyal-kangyal, mikula,

nyolc dob meg egy pikula,

irgum-burgum, parafin,

Ince-pince, te vagy kinn!

Egy, megérett a meggy
Kettõ, csipkebokor vesszõ
Három, majd hazavárom
Négy, biz' oda nem mégy
öt, leesett aköd
Hat, hasad a pad
Hét, dörög az ég
Nyolc, üres a polc
Kilenc, kis Ferenc
Tíz, tiszta víz.
Ha nem tiszta, vidd vissza,
ott a szamár, megissza!

Egy – megérett a meggy,

Kettõ – csipkebokor vesszõ,

Három – te vagy az én párom,

Négy – megcsípett a légy,

Öt – érik a tök,

Hat – hasad a pad,

Hét – zsemlét süt a pék,

Nyolc – üres a polc,

Kilenc – kis Ferenc,

Tíz – tiszta víz,

Ha nem tiszta, vidd vissza,

A kis cica megissza.

Egy, - ösvényt küld a hegy.

Kettõ, - nyerget küld a felhõ.

Három, - lendülsz fecskeszárnyon.

Négy, - szelek útján mégy.

Öt, - kaput nyit a köd.

Hat, - bebocsát a nap.

Hét, - fénybõl szõ mesét.

Nyolc, - visszalovagolsz.

Kilenc, - ide sietsz.

Tíz, - viszel engem is.

Egy, petty, libapetty,

Te rád jött a huszonegy!

Egyenlõre, két kettõre,

Három hatra, hat kilencre,

Fekete levesre, üss ki tízre,

Szaladj gyermek arra,

Mert megüt a labda!

Egy, kettõ, három, négy,

Te kis legény hová mégy?

Nem megyek én messzire,

Csak a falu végire.

Egy, kettõ, három négy,
te kis leány, hová mégy?
Nem megyek én messzire,
csak az erdõ szélire.

Egyedem begyedem Citrom Pál,

hat patkóval tulipán,

fényes szöggel szögelik,

nádpálcával kongatik,

kong-kong kívül belül vaskemence,

hátuljában sül a kecske,

aló mars... ki!

Etkem, betkem,

kergendõben,

szól a rigó

az erdõben,

csiri csál,

Szabó Pál,

Cseresznyével

töltött tál,

tüss ki,

menj ki,

te!

Hétfõn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dûl
Szombaton szundit szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.

Azért varrták a csízmát,

Hogy táncoljunk benne;

Ha rongyos is, ha foltos is,

Illik a tánc benne.

Hej, guci, galaguci,

Kiguba!

Án, tán, dó,

Zsófi, Kati, nó,

Akire jön tizenhárom,

Az lesz a fogó!

Búzavirág koszorú,

Ma senkise szomorú,

Találd el a nevemet,

Elfoglalom helyedet.

Ecc, pecc kimehetsz,

Holnapután bejöhetsz!

Cérnára, cinegére,

Ugorj cica az egérre, fuss!

6.    Fõzéssel, étkezéssel kapcsolatos mondókák

Ángyom sütött rétest,

Nem adott belõle,

Kivitte a kertbe,

Rózsás keszkenõbe,

Feltette a fára,

Legények számára.

Cicuska, macuska, mit fõztél, Katuska?

Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát.

Ide raktam, oda raktam, utoljára jól bekaptam. Hamm, hamm.

Fánk, fánk, sül a fánk,

süti, süti Anyukánk,

Fánikának, Sárikának,

Katinkának, Marcikának.

Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet,
sósat, sósat, jó ropogósat!
Aki vesz, annak lesz, aki nem vesz, éhes lesz.

Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.
Kilyukadt a zsákom, kihullott a mákom.
Aki szánja károm, szedje fel a mákom!

Kis Kati fõzi kásáját.

Keveri, keveri,

Mindig jobbra keveri.

Keveri, keveri,

Mindig balra keveri.

Lementem pincébe vajat csipegetni.
Utánam jött édesanyám pofon veregetni.
Nád közé bújtam, nádi sípot fújtam.
Az én sípom így szólt:
Dí-dá-dú!
Te vagy az a nagy szájú!

Ni-ni, nézd csak a Samut!
Az asztalnál elaludt!
Tátva maradt a szája,
leesett a villája.
Ejnye-bejnye, de nagy kár,
nem ehetik levest mar.
Lefektetik az agyba,
Alázatos szolgája!

7.    Egyéb mondókák

Apacuka, fundaluka,

Fundakávé, kamanduka,

Abcug, fundaluk,

Funda kávé kamanduk.

Csiteri, csütöri

csütörtök,

dinnyét lopott az

ördög.

Bugyogójába eldugta,

nem fért be a pokolba.

Öreg pásztor elfogta,

móresre tanította.

Ekete-pekete
Cukote-pé
Ábel-bábel dominé
csiszi á
csiszi bé
csiszi-csuszi pompodé.

Ecem, pecem pompodáré

Sárgarépa kacincáré.

Cérnára, cinegére,

Hess ki madár a mezõre.

Álé, álé, álé pukk!

Egyedem, begyedem, dínom-dánom,

Csörgõ-börgõ bikkfa járom,

Szõlõ, rigó, kerek erdõ,

Mondván mondtam a medvének,

Építsen egy kõfalat.

Kon, kon, kongatom,

Rézpálcámmal kongatom,

Nyúl, nyúl, nyuladék,

Bárány büccs ki, hajtsd ki innen ebbõl ezt.

Egyedem, begyedem, tengertánc,

Hajdú sógor, mit kívánsz?

Nem kívánok egyebet,

Csak egy falat kenyeret.

Szíl, szál, szalmaszál,

Ecki, becki, tengerecki Pál.

Egyedem, begyedem, vaskampó,

Alatta volt Kisjankó.

Egyet gondolt magába’

Elszaladt a világba.

Egy utcába’ volt egy bolt,

Abba’ mindenféle volt,

Toll, penna, papíros,

Neked milyen színû most,

Azt is mondd meg te is most.

Neked van-e pirosod?

Azt is mondd meg te is most!

Egyszer volt egy kemence, belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence, fekete lett a kis Bence.
Ránézett a mamája, nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét, jól elverte kis Bencét.

Egyszer volt egy ember,

szakálla volt kender.

Bikkfa tarisznyája,

égerfa csizmája.

Közel volt a tenger,

beleesett fejjel,

kiapadt a tenger,

kimászott az ember.

Esik az esõ, csöpörög, paprikajancsi nyöszörög.
Hát az öreg mit csinál? Hasra fekszik úgy pipál.

Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom,
mákom közt a rákom,
kirágta a zsákom,
kihullott a mákom,
megszökött a rákom.

Aki szánja károm,
szedje fel a mákom!

Húzz, húzz engemet,

Én is húzlak tégedet,

Amelyikünk leesik,

Az lesz a legkisebbik.

Péter csízmája,

Samu nadrágja,

Tetûk fickándoznak benne,

Bolhák ugrándoznak benne.